A kutatást végzők
Prof. Dr. Karaffa Erzsébet Mónika
Dr. Csótó András
Kosztyi Nikolett
A szőlőtermesztés világméretű problémája hazánkban – a szőlő fertőző tőkeelhalás jelentősége Magyarországon
Dr. Csótó András
Debreceni Egyetem MÉK Növényvédelmi Intézet
A szőlő legsúlyosabb növénykórtani problémáival kapcsolatban elsősorban a peronoszpórára vagy a lisztharmatra, esetleg a fürtrothadással járó megbetegedésekre asszociálunk. Ezek azonban az integrált növénytermesztés eszközeivel jól kordában tarthatók. A szőlő fertőző tőkeelhalását okozó kórokozók (továbbiakban: GTD – grapevine trunk diseases) azonban még jól transzlokálódó kémiai készítményekkel i elérhetetlenek – az eltömődött vagy elhalt szállítónyalábokban ezek sem jutnak el a védett életmódú gombákhoz.
A szőlőtermesztő a betegség előfordulási gyakoriságát agrotechnikai eszközökkel gátolhatja, de valójában passzív elszenvedője a tünetegyüttesnek. A betegségek akár hosszú időn át fennálló krónikus fennállásától mennyiségi és minőségi veszteségeket szenved, de a folyamatos részleges vagy teljes tőkepusztulás okozza a fő problémát. Ezeket a tőkéket ifjítani vagy pótolni kell, ami folyamat anyag- és munkaköltséget jelent, de növeli az állandó ápolási költségeket is az egyenetlen koreloszlású ültetvényben.
A GTD legfontosabb tünete a tőke vagy a karok szállítónyalábainak, faanyagának elhalása, a tápanyagáram részleges vagy teljes megszűnése, végül a tőke „gutaütés), hirtelen elhalásos tünete. Sok kórokozó fitotoxinokat termel, amelyek tarnszlokálódva levél és hajtástüneteket, termésdepressziót, megkésett termésképzést is okoznak, ez a krónikus forma, mely nem minden évben figyelhető meg az érintett tőkén.
A világszerte legfontosabb betegségeket emelném ki:
A megfigyeléseink szerint Dunántúlon uralkodó szűk értelemben vett esca barna faszöveti nekrózist követően fehérkorhadásba vált, ahogy a betegséget indító tömlősgomba fajokat felváltják a taplószerű gombák. A betegség krónikus tünete a több színből álló, nekrózissal járó levélfoltosság, az ún. tigriscsíkosság.
Ugyancsak tigriscsíkosság tünettel, illetve háncs alatti hosszanti barna nekrózissal jár a hazánk nagyobb részén domináns fekete kordonkar-elhalás. A komplexumban nem vesznek részt bazídiumos gombák, fehérkorhadás nincs.
A nálunk szórványosan előforduló eutípás betegség az újvilági szőlőtermesztés fő problémája. Ez nem okoz tigriscsíkosságot, viszont gyenge kihatást, elaprózódott leveleket figyelhetünk meg a toxinok hatására.
A GTD a Világ minden szőlőtermesztő területén jelentős károkat okoz, már az előző évtized elején 1,5 milliárd USD globális anyagi kártételt becsült a szakma. Az ezidőtájt hazánkban becsült 12 % körüli tünetmegjelenés megfelel az akkori európai átlagnak. Ez a felmelegedés és a szélsőségesebbé váló időjárás hatására egyre súlyosabb méreteket ölt.
Kutatócsoportunk négy éve monitorozza országosan reprezentatív szinten a GTD előfordulását. A fenti ábrá a 2022-es állapotokat szemlélteti 8 borvidék 17 mintaterületének bevonásával több mint 26000 tőke vizsgálatával. A diagramokon a zöld szín a tünetmentes, a sárga az évi krónikus tüneteket mutató vagy éven elpusztult tőkéka piros a korábban elpusztult tőkék arányát mutatja. Átlagosan 24 % a területek GTD érintettsége, amelynek harmada folyó évi tünet, azaz folyamatosan fennálló súlyos károsításról jelenthetünk. A legnagyobb kárt az Egri borvidék Nagy-Eged dűlőjében fekvő mintaterületen figyeltük meg, itt a tőkék fele volt érintett. A 2024-es évben Somlón a legérzékenyebbnek számító ’Sauvignon Blanc’ fajtában 77 %-os érintettségű területet is felmértünk.
További céljaink közé tartozik a GTD által okozott nemzetgazdasági kár becslése. Ehhez kérjük a szőlőtermesztéssel foglalkozó kollegákat, legyenek segítségünkre!